Hirdetés

Érthetően

Érthetően próbálom elmondani a dolgokat, amik körül vesznek minket

Portfolio hirbox

Portfolio Blogger logo

Széles Gábor áll az E-Cat mögött?

2013.05.23. 04:24 Ipari-antidepresszió

Érdekes egybeesésre figyeltem fel. Széles Gábor kalitkás bejelentése és az Andrea Rossi féle E-Cat vizsgálata nagyjából egybe esnek. A további tervek is.

Széles Gábor és Rossi?

A korábbi bejegyzéseimben számos linket adtam a Fleischman-Pons kísérlet és annak számos utóéletével kapcsolatban. Most az ütött szöget a fejembe, hogy Andrea Rossi nyár végéig tartós tesztet akar és Széles Gábor is legkésőbb őszig dolgozna az ügyön és ezt akkor jelentette be, amikor a berendezés külső felülvizsgálata épp folyamatban volt.

Mit kellene gyártani?


Ha széles tényleg egy ilyen berendezésben gondolkodik, akik gyárthat acél csöveket, ellenállásokat, egyszerű elektromos szabályozó áramköröket. Ezek a legfőbb komponensek. Ha lakossági piacra termelnek, egy hőtermelő berendezés sorozatgyártásáról lenne szó első körben, ami a vízvezetékre illeszthető, ill. a kazánokat tudná kiváltani. Ezek sorozat gyártása lenne a feladat. Nagyobb méretű ipari berendezések esetén ugyan ez lenne, csak nagyobb méretben és kisebb példányszámban. A hőhatást kihasználó elektromosságot termelő segéd berendezések gyártására sokkal nagyobb konkurenciát kell feltételezni, mert az már nem tartalmaz új technológiát.

            

1 komment

Címkék: hidegfúzió andrea rossi portfolioblogger ecat

Miért küldi az embereket a halálba az Emberi Erőforrások Minisztériuma?

2013.05.23. 03:46 Ipari-antidepresszió

A 2013-as Kancsendzönga Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnt! Az esemény egyik főtámogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.


Miért küldi az embereket a halálba az Emberi Erőforrások Minisztériuma?

Felmerül a kérdés, hogy az adófizetők pénzét miért költik ilyen veszélyes passzióra? Milyen társadalmi hasznot remél a tisztelt Minisztérium egy ilyen akciósorozatért? Miért kell reklámozni azt, hogy emberek egy csoportja védőfelszerelés nélkül megy egy közhelyszerűen veszélyes helyre? A Himalája Expedíció weboldal, a küldetés hivatalos oldala büszkén hirdeti azon állami szerveket, akik támogatták ezt az adófizetők pénzéből. Szeretném megkérdezni a Tisztelt felelősöket, hogy végeztek-e kockázat becsléseket mielőtt pénzt adtak ilyenre?! Miért nem írtak elő kötelező védőfelszereléseket, pl. oxigén palackokat, mielőtt ilyenre pénzt adtak? 7000 méter fölött az oxigén, a hőmérséklet és a légnyomás is drasztikusan csökken. Az ember maximum 1-2 napot bír ki ilyen környezetben, ezért a gondos előrelátás különösen indokolt. A küldetés tudományos haszna tudottan zéró, társadalmilag leginkább káros, mert ésszerűtlen kockázatot reklámoz, ráadásul Erőss Zsolt felesége és gyermekei miatt leginkább felelőtlen, önző viselkedésnek tekinthető egy ilyen akció. Engem ez az egész fölháborít. Számomra olyan az egész, mintha babakocsi áttoló versenyt rendeznénk egy jó zsúfolt autópályán, mindezt állami támogatással.

    http://hoparduc.hu/ Rólam

    1996 - ban tagja voltam az első Magyar Mount Everest Expedíciónak, ahol nagyrészt én építettem ki a magashegyi táborokat és két alkalommal is támadtam a csúcsot. Először a Nagy-kuloárból egyedül, majd a normál úton Reinhard Wlasichal, aki sajnos meghalt a 8300 méteren lévő csúcstámadó táborban.

    2000 - ben egy hasonló módon szerveződő expedícióban a Distagil Sart (7885m) másztuk ismeretlen oldaláról sajnos azonban az ereszkedés során meghalt Dékány Péter.

    A 2001 őszi Everest expedícióra egy nagyszerű csapatot sikerült összehozni, de sajnos az időjárás meghiúsította csúcstámadásainkat és egy barátunkat is elveszítettünk: Dr. Gárdos Sándort.

    2008 tavaszán sikerült elérnem Földünk 5. legmagasabb pontját, a 8463m magas Makalu csúcsát. Sajnos itt egy könnyűnek látszó lábujj fagyásra is szert tettem, ám végül 2 ujjpercemet amputálni kellett.

    2009 tavaszán expedíciónkból ketten elértük a Manaslu (8156m) csúcsát, sajnos azonban a harmadik társunk az ereszkedés során halálos balesetet szenvedett.

    2010 január elején súlyos balesetet szenvedtem a Magas Tátrában, amelynek következtében jobb lábszáramat térd alatt amputálták.

    2012 nyarán expedíciós sorozatunk célja az Annapurna volt, ahol nem sikerült megfelelően akklimatizálódnunk, mégis megpróbáltuk a csúcsmászást. 7400 méteren adtam fel hajnalban, miközben a korában visszafordult barátom, Horváth Tibor eltűnt a hegy lavinás részén.

         

Szólj hozzá!

Címkék: bukás csőd portfolioblogger

Széles Gábor hidegfúziós terve?

2013.05.21. 22:36 Ipari-antidepresszió

Széles Gábor üzletember rejtélyes bejelentése mögött szerintem a LENR (low-energy nuclear reactions) alapú termék áll. Számos egyéb elnevezéssel is illetik, mint pl. Anomalous Heat Effect, Chemically Assisted Nuclear Reactions (CANR) vagy csak bulvárosan hidegfúzió.

Frusztráló bejegyzés

Egy komment motoszkál a fejemben. Pár napja olvastam az e-catworld.com-n

Tyler on May 17, 2013 at 9:16 pm

I knew LENR was real about five days after posting my presentation on slideshare in July 2012 (now posted at http://www.lenrproof.com ), when I got a call from a chief of staff at the Pentagon, who just happened to know an awful lot about Rossi, LENR, etc. Then a week later when I got to see Celani operating his demo in S. Korea producing 20W excess heat at Iccf-17, with National Instruments engineers doing the testing and validation.

Many good things are coming, especially from MFMP… fingers are also crossed for rossi, dgt, brillouin, etc to make a big leap.

Tyler

Utánamentem a hivatkozásoknak és most frusztrált vagyok. Nem tudom megcáfolni. Vagy valami igen komoly összeesküvés van a háttérben vagy a dolog mégis működik. Angolul nem tudóknak röviden arról van szó, hogy az illetőt a Pentagonból hívták 5 nappal egy prezentáció internetes megosztása után. Ez kellően bulváros ugye? Na gondoltam, trollkodik az illető vagy szórakoztat. Ellenben hivatkozik egy rejtélyes Iccf-17-re. Hallott már róla valaki? Én nem, de tényleg létezik. A lenrproof.com oldalon meg további jó hivatkozások tömege van.

International Conference on Cold Fusion (ICCF)

Az ICCF-17, a 17. hidegfúziós konferenciát takarja. Mint a wikiből megtudtam, az első 1990-ben volt megtartva.  Tényleg van egy Celani nevű ember, aki tényleg tartott ott előadást és a róla készült videó is ott van a berendezéssel együtt.

A hazánkban is aktívan jelen lévő National Instruments cég tényleg foglalkozik a LENR kuatással.

Az MFMP (Martin Fleischmann Memorial Project) egy open source berendezés megépítésére létrehozott project és tényleg van http://www.brillouinenergy.com/ , ráadásul van DGT, aka Defkalion Green Technologies is.

További források

Pár napja publikáltak egy jelentést több független szakértővel, erről a Forbes is megemlékezett minap és találtam egy magyar slide-ot is a témában járatlanoknak:

Martin Fleischmann és Stanley Pons bejelenti a sajtónak, hogy felfedezte a hidegfúziót

Egyúttal mindenkinek ajánlom tavaly januári bejegyzésemet is mindenkinek.


Hogy jön ehhez Széles Gábor?

Nem nehéz kitalálni hogy mire gondolok. Ha van most valami a levegőben, akkor az a LENR. Ha sikerült reprodukálni a Fleischmann-Pons kísérletet és piacképes terméket tudtak összerakni a hőhatásra építve, akkor lehet valami a bejelentés mögött. Ez persze feltételez egy szabályozott és fenntartható reakciót is.Nem tudom, hogy mit gondoljak erről az egészről, de valahogy a hazai média nem kapta még föl eddig a témát.

22. oldal:

3.4 Low Energy Nuclear Reactions in Condensed Matter

http://ec.europa.eu/research/industrial_technologies/pdf/emerging-materials-report_en.pdf

 "The Fleischmann and Pons Effect (FPE) is the production of large amounts of heat, which could not be attributed to chemical reactions, during electrochemical loading of palladium cathodes with deuterium. [...]"

 ...

 "[...] ENEA, SRI and NRL have been involved within review programs in the US and in Italy. The main task was to demonstrate, on the basis of signals well above the measurement uncertainties and with a cross check, the existence of the excess of heat production during electrochemical loading of deuterium in palladium cathodes. The target was achieved and the existence of the effect is no longer in doubt. [...]"

    

1 komment

Címkék: hidegfúzió portfolioblogger ecat LENR

2012 a hidegfúzió éve lesz?

2012.01.14. 23:59 Ipari-antidepresszió

Áttörés történt tavaly a hideg fúziós kutatásokban. Míg a hazai közvélemény figyelmét jórészt a hazai politikai ámokfutás és államcsődközeli helyzet kötötte le, addig tavaly év vége felé új dolog bukkant fel a nagyvilágban. Andrea Rossi olasz fizikus működő fúziós erőművel lepte meg a világot. Az általa E-Cat névvel illetett berendezés (Wiki, e-catworld.com, ecat.com) nikkelt alakít rézzé, miközben hő keletkezik. Több nyilvános kísérlet után, már eladott erőművekről szólnak a hírek és már megjelent a konkurencia is. A Defkalion cég otthoni fűtőberendezést kíván forgalomba hozni Hyperion néven (Defkalion: “We have Rossi’s formula”), mely szerintük a Rossi féle E-Cat fejlettebb változata. Nemrégiben felbukkant egy tanulmány is, ami a dolog elméleti hátterét taglalja (http://vixra.org/pdf/1112.0043v2.pdf). Hihetetlenül hangzik? Nos, bevallom magam is egy kicsit szkeptikus vagyok a dologgal kapcsolatban. Az elmúlt pár hét fejleményei miatt ellenben kezdek arra az álláspontra helyezkedni, hogy a hír igaz.

2 komment

Címkék: hidegfúzió andrea rossi portfolioblogger ecat

Tüntetésekkel még elkerülhető a csőd

2012.01.05. 01:30 Ipari-antidepresszió

Viktorék elmentek a falig. Nincs tovább. A konkrét pénzügyi oka az, hogy az országnak nem adnak hitelt. Politikailag az ország elszigetelődött, mert Orbán Viktor évtizedes uralkodás kiépítésre tett kísérlete, számára nyilván váratlan módon, összehangolt erélyes USA, EU fellépéshez vezetett.

A politika


Orbán Viktor 2010-es kötcsei beszédében nyíltan beszél politikájának fontos alappilléreiről (www.orbanviktor.hu/cikk/megorizni_a_letezes_magyar_minoseget):

2 komment

Címkék: hitel bukás gyurcsány ferenc orbán viktor megszorítás csőd portfolioblogger

Orbán Viktor tündöklése és bukása

2011.10.31. 18:35 Ipari-antidepresszió

Orbán Viktor gazdaságpolitikája nem folytatható, nem vezet sehová. A legtöbb gazdasági elemző szerint gazdaságpolitika eleve nyomokban sem fedezhető fel a Fidesz másfél éves ámokfutása mögött, mások szerint csak merő hülyeség az egész. Szerintem igenis van benne rendszer, bár inkább ne lenne. Írásomban arra próbálok magyarázatot találni, hogy miért nem tetszik a rendszer sokaknak és miért alakult ez így.

18 komment

Címkék: orbán viktor nyugdíj költségvetés csőd portfolioblogger

Rossz dolog a megszorítás?

2011.09.18. 23:10 Ipari-antidepresszió

Rossz, de szükséges. A hazai közélet a megszorítás lázában él. Egy olyan fogalom körül forrnak az indulatok, amelynek pontos definíciója nem is ismert. Pontosabban a szereplők szándékosan máshogy értelmezik a jelentését. A megszorítás egy negatív valami, amitől rosszabb lesz neked, olyan valami amitől kevesebb pénzt fogsz kapni. Az, hogy miért kell egyáltalán, többnyire azzal magyarázzák, hogy az aktuális kormány ügyetlen, nem jó gazdaságpolitikát folytat. Fogalmi szinten először kitalálták a reform szót arra, hogy miképp lehet elkerülni a megszorítást, de amikor a gyakorlatban akartak reformokat csinálni, akkor azt valahogy mindig megszorításoknak értékelték, mert olyankor valamiért fizetni kellett vagy drágább lett valami, vagy csak kevesebb pénz állt a házhoz. Még elterjedt a költségvetési kiigazítás, amiben utálni kell a fűnyíró elvet, mert a számok mögött nem látják az embert. Az egyszerű magyarázatok, amik végül is már közhelyek, hogy többet költünk, mint amit megtermelünk, meg hogy hitelből élünk, már nem érik el az ingerküszöböt sem. A híres megszorítások, mint pl. a Bokros csomag, vagy Gyurcsány csomag megosztják az embereket, mert olyan magyarázatok keringenek, hogy Bokros inkább kihúzatta az emberek fogát, mert nem adott pénzt tömésre. Azóta ingyenesek a fogmegtartó kezelések. Hivatalosan a társadalom biztosítás a TB finanszírozza ezt és fizeti belőle az orvosok bérét, meg az eszközöket és intézményeket. Ott van még pl. a felsőoktatás, amit meg is népszavaztuk, hogy legyen ingyenes.

1 komment · 1 trackback

Címkék: politika megszorítás költségvetés adósság demográfia portfolioblogger

Egy magyar álom vége

2011.09.16. 03:41 Ipari-antidepresszió

Nehézségeink oka az, hogy jó pár évvel ezelőtt, valamikor az ezredforduló környékén veszélyes útra tévedtünk. Persze nyilván kérdezhetitek, hogy ki ezért a felelős. Az emberek? Nem, nyilvánvalóan nem ők. A családok? Ugyan ki gondolhatná, hogy a családok? Talán a politikusok? Igen, egészen bizonyosan a politikusok...

De tegyük fel ezeket a kérdéseket másképpen! Hiba volt, hogy az Orbán-kormány 70 százalékkal felemelte a köztisztviselők bérét? Vagy hiba volt, hogy ugyanők fűnek-fának nyakló nélkül adtak lakástámogatást? Hiba volt, hogy Medgyessy Péter kormányzásának első idejében a 100 napos programok között 50 százalékkal megemelték a közalkalmazottak bérét? Vagy hiba volt bevezetni a 13. havi nyugdíjat? Hiba volt, hogy 2005-ben ötéves adócsökkentési programról dönteni? Vagy hiba volt az elmúlt sok-sok évben több száz kilométer autópályát építeni?

Azt gyanítom, hogy sokan valószínűleg azt válaszolnák, hogy ez nem volt hiba. És be kell valljam, hogy én ezt megértem. Értem, hiszen ezek az intézkedések rövidtávon erősítették a családokat, csökkentették a szegénységet, és a rendszerváltozás óta először érezték azt emberek, hogy nekik is jut valami, nem csak keveseknek. Először csökkent kimutathatóan a szegénység Magyarországon, a távolság leggazdagabb és legszegényebb között, és ehhez ez a politika kellett. De azt kell mondanom, ez kevés a teljes válaszhoz.

Mert mi van akkor, ha mindez a jó nemcsak a teljesítményeinkből következik, hanem jövedelmeinktől elszakadt fogyasztási és építési vágyainkból. Mit kell mondani, hogyha annak, amit elértünk, egy részét hitelből valósítottuk meg, és most úgy érezzük magunkat, mint az a sok százezer család, akik az elmúlt években erejükön felül hiteleket vettek fel és lakásvásárlásba, lakásépítésbe kezdtek, autót vásároltak vagy lízingeltek, és most nagyon sokan arról beszélnek otthon, hogy te jó ég, helyesen és jól döntöttünk-e? Tudjuk-e fizetni a törlesztőrészleteket, fenn tudjuk-e tartani mindazt, amibe az előző években belevágtunk; nem nyom-e bennünket jobban mindannak a terhe, amit ma azért viselünk, mert gyorsan akartunk egyről a kettőre jutni; mert jobban akartunk élni.

Muszáj elmondanom, hogy miközben egyik oldalról nyilvánvalóan büszkék lehetünk arra, amit megtettünk, hogy rendkívül sok szociális intézkedéssel mertünk szembeszállni a szegénységgel, hogy se szeri, se száma azoknak a kisebb intézkedéseknek, amelyek azt mutatták, hogy Magyarországon olyan pártok vannak, amelyek hallják a kisemberek szavát, amelyek nem akarnak megbékülni az elesettséggel, a kitaszítottsággal! De ezzel a programmal az is együtt járt, olyan terheket vállalt az ország, amelyek ma talán az elviselhetőnél is jobban nyomják a vállainkat.

De van itt még valami, ami sok tekintetben ennél rosszabb, és azt hiszem, hogy ezzel nem kalkulált egyikünk sem. Nem kalkuláltak az előző kormányok az ezredforduló után, és talán mi sem kalkuláltunk eléggé azzal, hogy akarva- akaratlanul teremtettünk egy illúziót. Teremtettünk egy illúziót, amely félrevezette az embereket. Arra szoktatta, arra tanította őket, hogy a boldogulásuk záloga nem saját teljesítményük, hanem az állam fedezet nélküli költekezése. Bizony, önmagában ennek a gondolkodásnak, ennek az illúziónak, ennek az álomnak a megerősödése, ez az, ami mai gondjaink és nehézségeink talán egyik legmélyebb, legösszetettebb forrása.

2006-ig – mondom, 2006-ig! – közveszélyes álomba ringattuk magunkat. 2006 óta pedig próbálom és próbáljuk felébreszteni az országot ebből az álomból, ebből a hamis álomból, de azt kell lássam, hogy ez sokkal, de sokkal nehezebb, mint bármikor gondoltam volna. Több konfliktussal, több nehézséggel jár, és ha már az álomról beszéltem, akkor tegyük hozzá: időnként és helyenként iszonyatosan keserű a hamis álomból való ébredés.

A fenti szavak majdnem szó szerint így hangzottak el Gyurcsány Ferenc szájából akkor, amikor a kongresszus előtt lemondott 2009 márciusában. Az is figyelemre méltó, hogy a beszéd szerint akkor egészen jól látta a helyzetet, mégis a hatalomban ez ellen gyakorlatilag semmit nem tett. Kizárólag a külső kényszer hatására kezdett megszorító intézkedésekbe, majd azt rövid idő alatt feladta és inkább lemondott.

Szólj hozzá!

Címkék: bukás gyurcsány ferenc orbán viktor megszorítás portfolioblogger

A bankok vagy Orbán erősebb?

2011.09.12. 01:29 Ipari-antidepresszió

Orbán Viktor párbajra hívta a bankokat. A kiválasztást jelentő nyilatkozat Lázár János szájából hangzott el, miszerint 180Ft-os árfolyamon lehet végtörleszteni a svájci frankos hiteleket, az eurósat 250-en, a jenhitelt nem említették, de valószínű ott is lesz valami. Tágabb filozófiai értelemben a kérdés akár úgy is megfogalmazható, hogy a társadalomnak vannak pénzügyei, vagy a pénzügyeknek társadalma? Ki tudja érvényesíteni az akaratát? Ez itt a kérdés.

Szólj hozzá! · 3 trackback

Címkék: politika hitel adósság devizahitel portfolioblogger

Politikai lakoma

2011.09.10. 16:22 Ipari-antidepresszió

"A fehér asztal a politika kitűnő eszköze volt már az ókorban is. Az a lakoma, amelyet Kürosz a perzsa előkelőknek adott, talán éppen minden politikai ebéd és vacsora őse volt. A perzsák szerették az ételt-italt, és különösen szerették a bort; legjobban szerették hivatalos tanácskozásaikat is borozgatás közben elvégezni, nemegyszer tökrészegen hozták a legfontosabb határozatokat - melyeket aztán józan fővel felülvizsgáltak -, de a józanul hozott határozatokat is még egyszer megvitatták részegen." - Révay József - Százarcú ókor

Szólj hozzá!

Címkék: politika döntés portfolioblogger

Ellenzi valaki az eurókötvényeket?

2011.08.21. 21:38 Ipari-antidepresszió

A franciák és a németek gyakorlatilag teljes mellszélességgel támogatják az eurókötvényeket, ha végre valahára rendbe rakják az eurózóna országai a költségvetéseiket. Számomra ez az olvasata, a hazai sajtóban egyértelműen francia és német elutasításként kommentált euró kötvény híreknek.

3 komment

Címkék: eu adósság deficit portfolioblogger eurókötvény

Kipukkadt a frank lufi

2011.08.14. 17:09 Ipari-antidepresszió

A holland tulipánhagyma, a dot-com buborék, az ingatlan lufi és jó pár másik buborék után a frank lufi is kidurrant. Érdekessége volt, hogy rendkívül gyorsan zajlott le. Sikerül elérni a Föld legtúlértékeltebb valutája címet is, a pánik napjaiban volt, hogy 70-80%-al volt túlértékelve. Safe haven, menedékdeviza, így hivatkoztak rá és mindenki vett belőle, mint ahogy az lenni szokott. Senki nem akart kimaradni a jóból. Pedig ez csak egy jegybank által korlátlanul előállítható fizetőeszköz. Ezt úgy figyelmen kívül hagyták egyesek. Hiába no, a piramis játékok lényege, hogy időben kell beszállni, majd időben ki. A későn jövőkre a bukás vár sajnos. A svájci jegybank, mint a hírekből hallatszik bebiztosította magát összeomlás ellen, mert az EKB-vel közreműködve felső árfolyam limitet tud majd biztosítani. A jegybaki nyilatkozatok is sokatmondóak. Nem rögzítenek ők euróhoz, hisz valójában abból is van sok pénz, hogy a valuta mozog, ide-oda.

31 komment · 1 trackback

Címkék: devizahitel deficit chf portfolioblogger

Ezért nem csökken az adó

2011.08.04. 03:48 Ipari-antidepresszió

Jakab Andor híressé vált posztja lényegében amellett érvel, hogyha csökkennének az adók, akkor több embert is tudna foglalkoztatni. Írásomban azt fejtegetem, hogy ez csak nyugdíjcsökkentéssel és fizetős egészségüggyel együtt lenne lehetséges.

Miért nem csökkennek az adók?

Három fő ok van. Hosszú körmondatok helyett azt tudom mondani összefoglalóan, hogy az adók és járulékok 2/3-a a nyugdíjakra és az egészségügyre megy el. A nettó bér akkor lehet magasabb, ha a nyugdíjak csökkennek és az egészségügy legalább részben fizetőssé alakul. Ez igazából azért alakult így, mert kevés gyermek születik és komoly demográfiai válság alakult ki Magyarországon. A "miért nem szülnek a nők?",  "miért van sok szingli?" témájú kérdések megválaszolása még várat magára. Ha most hirtelen gyermekszületési hullám is indulna el, már akkor is kényszerpályán lennénk legalább 20 évig, amíg munkaképessé nem kezdenek válni a gyermekek. Van még egy jelentős terület, az államadósság és annak kamata. Azt a pénzt a magyarok elköltötték. Ezek után ezt vagy visszafizetjük, vagy görgetjük magunk előtt az adósságot és fizetjük a kamatokat. Kamatokra éves szinten 1000 milliárd forintot kell költeni, ami nagyságrendileg 2 darab 4-es metró.

Címkék: jakab egészségügy adó andor demográfia portfolioblogger

A CHF hitelek bedőltek

2011.08.03. 00:08 Ipari-antidepresszió

Mondjuk ki. A svájci frankos hitelek bedőltek. Mindenkinél máshol szakad a cérna, de tulajdonképpen a nagy többség bedőlt és nincs is értelme tovább fizetni. Milyen unorthodox megoldások jöhetnek tömeges devizacsődök után? Először egy kis kitérő.

· 1 trackback

Címkék: hitel csőd devizahitel chf portfolioblogger

Az amerikai adósságplafonról

2011.08.01. 23:52 Ipari-antidepresszió

Már jó ideje hallani arról, hogy az USA hamarosan csődbe megy, mert beleütközik a saját magának felállított adósságplafonba. A demokraták azt szeretnék elérni, hogy vegyen föl az amerikai kormányzat még több hitelt és fizesse ki belőle a nyugdíjakat, béreket, egyebeket. A republikánusok szerint, meg nem kellene hitelből fizetni nyugdíjakat, béreket, egyebeket, mert az államadósság éves kamata hamarosan meghaladja az egész évi költségvetést, ha így folytatódik a gyors adósság emelkedés.

· 1 trackback

Címkék: usa portfolioblogger adósságplafon

Ki fizesse a görög számlát?

2011.07.18. 00:28 Ipari-antidepresszió

Valakinek fizetnie kell. Valaki fizetni is fog.

A helyzet Görögország esetén a következő: van egy túl nagyra nőtt állami szféra. Szép juttatásokkal, kedvezményekkel, amelyet hitelből tartott fenn az állam, magas adókból. A reálszféra az egy kicsit el lett nyomva, azok dolgozzanak csak, eleve ott be kell járni reggel, meg akár 8 órát is le kell dolgozni. A magas adókat kitermelni meg művészet, de leginkább nem is lehet, ezért ott az fizet adót, aki nem tud kibújni. Ismerős? Azt a lovat ütik, amelyik húz.

Szólj hozzá!

Az EU szuverén adósság válság megoldása

2011.07.13. 01:33 Ipari-antidepresszió

Már előző bejegyzésemben is pedzegettem, hogy mi is az igazi gond a költségvetésekkel. A görög közszféra lázadása c. írásban kifejtettem, hogy a problémák gyökere a túlköltekezés. Közben rájöttem, hogy milyen külső erő hatására lehetne ezt bevezettetni egy mostanság bajban lévő perifériás PIIGS (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) országgal. Röviden uniós szövetségi kötvényekkel. Hasonlóan ahhoz, ahogy az USA is kibocsát ilyen kötvényeket. Megpróbálom ezt jobban is kifejteni.

Az államkötvény egy közönséges hitel. Van éves kamata, meg lejárati ideje. pl. egy 3 éves 5%-os államkötvény, az egy 5% THM-es 3 éves hitel. Ha egy állam sok ilyen kötvényt bocsát ki, akkor magyarán sok hitelt vesz föl. A hitel százalék az a piaci aukciókon dől el, kb. a ki mennyit ad érte alapon. pl. Görögországnak most nem akarnak hitelezni semennyi százalékra sem, Németország meg jó olcsón jut hitelhez. Felmerül a kérdés, hogy miért nincs EU-s államkötvény. Azért nincs, mert akkor Görögország, meg az egyéb hitelből jól élni szerető országok nyakló nélkül vennék föl az alacsony kamatú hiteleket, veszélyeztetve ezzel az összes tagországot. Ugyanakkor most meg az van, hogy az egyes országokat egymás után be lehet döntögetni már szinte piaci pletykákkal is. Ezért bármennyire is berzenkedik is pl. Németország a közös EU-s kötvények kibocsátására szerintem mindenképp szükség lesz. Ezzel most viszonylag alacsony kamat lenne elérhető, talán 1-2%-is akár. És akkor mi akadályozná meg a hitelből jól élni akaró országokat az eszetlen eladósodottságtól? Nos, ez lenne az a bizonyos előzős posztban kifejtett százalék alapú költségvetés. Azaz a költségvetési kiadásokat a bevételeket százalékában kell meghatározni. Ez lépne be a gyakorlatilag senki által be nem tartott stabilitási paktum helyére. A stabilitási paktum max. 3%-os hiányt írt elő, de az mindenütt megbukott a "kivitelezésen". Ennek a százalékos költségvetésnek az a legnagyobb hátránya, hogy az állami szféra presztízse érdemben csökken. Ugyanakkor ez mindig is így volt. Ha egy országban régen rossz volt a termés, akkor mindenki kevesebbet evett, ha meg jó volt, akkor többet. Most is így van ez.

Összefoglalva a megoldás annyi lenne, hogy az EU kibocsát alacsony kamatozású uniós kötvényeket, amikből azon államok kaphatnak, akik nincsenek eladósodva, vagy bevezetik a százalék alapú nullszaldós költségvetést. A százalék alapú nullszaldós költségvetés garantálná az adósság visszafizetését és az újbóli eladósodást is megakadályozná.

14 komment

Címkék: eu görögország megoldás csőd

A görög közszféra lázadása

2011.06.28. 23:55 Ipari-antidepresszió

Görögország csődje

A görög csőd vagy legalábbis csődközeli helyzet elsődleges oka az én nézőpontomból az, hogy a görög állami adó- és járulékbevételekből élők függetleníti szeretnék magukat a reálgazdasági helyzettől. Az, hogy ez miért alakult ki, nagyon egyszerű, mert a jóléti ígéretek azonnal szavazatokat hoznak, a törlesztő részlet meg később jön, ahogy az adósságkockázat, meg jó pár dolog még.

A görögök, pontosabban a közpénzekből élők és politikusok halmaza alkotta csoport valójában nem egy különleges, egyedi dolgot hozott létre. Valójában egész Európa rákfenéje az a bizonyos költségvetési hiány, magyarán az éves államadósság növekedés.

Mi a probléma oka?

A problémát, azaz a permanens államadósság felhalmozódás problémáját a költségvetés összeállításának módja okozza. Hogy megértsük a dolgot, a végletekig leegyszerűsítve úgy működik egy állam gazdasága, hogy a reálgazdaság szereplői (cégek, dolgozók) termelnek valamennyi pénzt, azaz valamennyi jövedelmet maguknak, ez a GDP. Hogy mennyit, azt nem lehet megmondani, mert jöhet árvíz, süthet a Nap, lehet olcsó a benzin, meg drága, meg jöhet egy földrengés vagy pénzügyi válság... Az állam ezt a jövedelmet elvonja azoktól, akik azt megtermelik, mindenféle adók, járulékok formájában. Ez lesz a költségvetés bevétele. Ezt a bevételt szétosztja a állami feladatokra, mint pl. oktatás, egészségügy, hadügy, nyugdíj, stb.. Az állam ugyanakkor megkísérli a lehetetlent, megpróbálja megjósolni a saját bevételeit, ami alapjában véve a reálgazdaság kiszámíthatatlan jövedelmének fix százaléka, hisz az adók év közben nem változnak és jellemzően az adók százalékokban vannak megállapítva. Ez a lehetetlen, nem meglepően sosem sikerül. A bevételi oldalt a politikusok kvázi megrendelik, hisz ők azt odaígérik az éves költségvetésben az állami bevételekből élőknek. Előre megmondják a tanárnak, hogy mennyi lesz a fizetése, a nyugdíjasnak, hogy mennyi a nyugdíja, fixálják az állami beruházásokat, stb.. Úgy viselkednek, mintha az a pénz lenne. Az a pénz viszont még nincs megtermelve a reálszféra által. Igen, itt kezdődnek a problémák. Valamennyit termel a reálgazdaság, befolyik valamennyi adóbevétel, de a költségvetést megírták előre fix számokban, azaz azt a pénzt már oda is ígérték valakinek. Amikor valamiért fölé becsülték a bevételeket, akkor lesz egy nagy hiány a költségvetésben, mert az a pénz nem folyik be az államkasszába. A be nem folyt pénzt látva elkezdenek a kormányok eleinte adókat emelgetni, adókat újraértelmezni úgy, hogy többet kelljen befizetni, de ez többnyire elégtelen szokott lenni. A hiányzó pénzt egyszerűen felveszik hitelbe, azaz államkötvényeket bocsátanak ki. Az államkötvény egy hitel az államnak, amiért cserébe kamatot ígér. Görögország, meg szinte az összes állam az EU-ban a elmúlt évtizedekben a fent leírtak szerint működött.

Mi a probléma megoldása

Mivel a probléma lényege az, hogy az állam az éves költségvetésben a lehetetlennel próbálkozik, ezért a megoldás igen egyszerű. Nem szabad a lehetetlennel próbálkozni és nem szabad fix számokban megbecsülni a reálgazdaság adóztatható összjövedelmét, azaz a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. Fel kell hagyni azzal, hogy költségvetési intézményeknek, költségvetési pénzből élőknek fix pénzt ígérjünk egy évre előre. Ez persze azzal is jár, hogy rossz évben csökkenhetnek a nyugdíjak, a tanárok kevesebbet visznek haza. A fizetések, a nyugdíjak a költségvetési bevételek 12 havi mozgóátlagához fognak tartani. Ez elsőre sokkolóan hathat az érintetteknek, de valójában a reálszférában sincs máshogy. Ott egyszerűen kirúgják az embert, ha nem megy a cég és lehet, hogy jóval alacsonyabb bérért tud csak újra elhelyezkedni. Eddig a költségvetési pénzből élőket kicsit gazdasági álomvilágban tartották a szavazatukért cserébe.

A megszorításról

A megszorítás szó egy divatszó, egy buzzword lett. Olyan valami, amiről sejtjük hogy rossz, de igazából senki nem tudja hogy micsoda is pontosan. Mint a web 2.0, vagy a szerkezeti reformok, meg hasonlók. Megszorítás elvileg az lenne, amikor a reálgazdaságtól több pénzt vonunk el, mint korábban. pl. emelünk valamilyen adót. Az ugyanakkor nem megszorítás, amikor hozzáigazítjuk a kiadásokat a bevételekhez. Ha oda lett ígérve x milliárd a tanároknak, nyugdíjasoknak, stb, de azt nem termelte meg a gazdaság, akkor azt nem termelte meg és pont. Az ígérethez képest persze pszichésen rosszul esik, de az a pénz nincs. Persze van még egy érdekes felállás, amikor a reálszféra adóit is növeljük, meg a közszféra kiadásait is csökkentjük. Abban az esetben lassabb gazdasági növekedés várható. Véleményem szerint külön kell választani a kettőt. Beszélhetünk közszféra megszorításról és reálszféra megszorításról, ugyanakkor ez nem más, mint az állami újraelosztás mértéke. Ha növelem az állami elosztást, akkor megszorítom a reálszférát, de enyhítem a közszférát, ha csökkentem, akkor enyhítek a reálgazdaságon és megszorítom a közszférát. Mivel az egyik úgyis bekövetkezik, ezért a hírek állandó szereplőjévé vált a megszorítás.

Görög drachma?

Véleményem szerint a görögöknek elő kell írni, hogy a költségvetési kiadásokat a bevételek százalékában határozzák meg, azaz legyen állami-bevétel arányos bérezés a közszférában, egyúttal az adósságukat valamilyen szinten mérsékelni kell az euró rontása által, azaz eurót kell nyomtatni az Európai Központi Banknak. Szerintem a görög drachma több kárral járna, mert az lényegében egy szabályozatlan bank és államcsőddel járna most.

18 komment

Címkék: görögország csőd

Zenék

2010.10.15. 21:37 Ipari-antidepresszió

2 komment